Hang
ja itt egy kedves dalnak,
napközben dú dolom.
Színe itt sok régi napnak,
elfeledni nem tudom.
Kiskoronnak nagy szerelmét
A labdát ma is úgy szeretem,
Féltve erzem, lenn a téren
Boldogan kergetem.
Olyankor elszáll a gondom,
És újra érzem A régi grundom
han gulatát.
Olyankor elszáll a gondom,
Bergjáték közben mindenki
jó barát.
Olyankor elszáll a gondom,
Mert lent a téren mi egyformák vagyunk.
A mérnök úr, a házmester és a bícenész,
mind együtt játszhatunk. Min
den este újra kezdem tervezni életem.
Min den este azt kívánom,
Hogy a holnap szebb legyen,
És ha néha elfáradtam,
Az vidít fel engem is,
Hogy lenn a téren összeállom,
És indul a lábteniszt.
Olyankor elszáll a gondom
És újra érzem a régi grondok
han gulatát
Olyankor elszáll a gondom
Mert játék közben mindenki jó barát
Olyankor elszáll a gondom,
Mert lent a téren mi egyformák vagyunk.
A mérnök úr, a házmester és a plícenész,
Mind együtt játszhatunk. És
akkor elszáll a gondom,
És újra érzem a régi grondok
hangolatát.
Olyankor elszáll a gondom,
Mert játék közben mindenki jó barát.